Ha faanyaggal dolgozunk, különböző rögzítési és ragasztási módszerek használata nélkül lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. Az alapanyagok egymáshoz rögzítésénél rendkívül fontos, hogy a két összeillesztendő felület nagysága megfelelő legyen. Minél nagyobb az érintkező felület, annál nagyobb terhelést képes elviselni a rögzítés.

Feladatuk szerint lehetnek hosszabbító (toldó), szélesítő, sarok-, közbe- és keresztkötések, lapbakötések stb. Megoldásuk, kialakításuk szerint lehetnek lapolások, egyenes vagy fecskefarkú beeresztések, csapozások, fogazások.

Ragasztással a legtöbb faagyag jól rögzíthető. A ragasztó használata előtt meg kell győződnünk róla, hogy megfelelő-e a két munkadarab illeszkedése. Ha erről meggyőződtünk, meg kell tisztítanunk a két felületet. Ezután következik a ragasztóanyag felvitele. Következő lépésben a ragasztott felületek összepréselése következik. Végül már csak megfelelő ideig kell pihentetnünk, hogy a kötés tökéletes legyen.

Ilyen fajta rögzítésnél főleg glutinenyvet használnak. Ezek fő hátránya, hogy jó eredményt csak a frissen készített enyvvel érhetünk el, és az csak száraz környezetben tartós. A tej fehérjetartalmából készült hideg kazeinenyv kültéren is használható, nagyobb nedvességingadozást is elvisel. A „fehér enyv” nagyon kényelmesen használható és szinte minden szempontból helyettesítheti a meleg enyvet. Tartós nedvesség hatására azonban megduzzad, ilyenkor kötőereje csökken. Fa ragasztására többek között még kontaktragasztók, epoxigyanták, ciánakrilát alapú pillanatragasztók is használhatóak.

Bármely módszert is választjuk a faanyag rögzítésére, jó ha ismerjük az alapanyag teherbírását, nyomószilárdságát, húzószilárdságát, stb.

A Dominom Bútorház kanapé, sarokgarnitúra, ülőgarnitúra kínálatában csak a legjobb minőségből készült termékeket találja, ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal, hívjon telefonon vagy látogasson el mintatermünkbe.